Vádli implantátum - Szilikon

 

Kép: Szilikongéllel feltöltött vádli implantátum. A képen egy ún. anatómiai implantátum látható.

 

Miből áll a vádli implantátum?

Kép: Orsó alakú szilikongéllel feltöltött vádli implantátum. Az implantátum jobb végén átsejlik egy U-alakú hurok, ami az implantátum behelyezésekor a rögzítéséhez szükséges.

Míg a mellimplantátumok révén történõ mellnagyobbítás szinte mindennapos a plasztikai sebészetben, a vádli implantátumok révén történõ Vádlinagyobbítás (lásd még vádli plasztika) iránti igény jóval kisebb. Ennek ellenére, a mellimplantátumok fejlesztése révén a vádliimplantátumok minõsége is javult.

Így a vádliimplantátumok esetében is nem folyékony szilikon, hanem szilikon gél kerül alkalmazásra. Ezt nevezik kohezív szilikon gélnek is. A külsõ burok rendkívül ellenálló, így még súlyos zúzódások vagy ütések esetén is csekély a kockázata annak, hogy tönkremegy az implantátum. A vádliimplantátumok a vádlit érõ terheléseket elviselik. Ezen a téren az érdesített felületû implantátumok használata nem terjedt el, mert az implantátum a m. gastrocnemius izompólyájába kerül, ahol a tokosodás (az implantátum körüli tok megkeményedése) rendkívül ritka. Továbbá az implantátumokat egy viszonylag kis bevágáson (4 cm) kell 30 cm mélyre betolni, ami érdes felület esetén szinte lehetetlen lenne.

A leggyakrabban az itt leírt vádliimplantátumok – szilárd burokkal és szilikon géllel töltve – kerülnek beültetésre. De léteznek szilárd, gumiszerû implantátumok is, ezek a késõbbiekben kerülnek ismertetésre.

A szilikon biztonságos?

A szilikont az orvostudományban drenázsokhoz, implantátumokhoz (nem csak mellimplantátumokhoz) és az orvosi mûszerek ápolásához használják.

A múltban a szilikon kapcsán felmerült, hogy rákot okozhat, illetve reumás vagy autoimmun betegség kiváltója lehet. Ennek következtében pont az Egyesült Államokban nagyszabású vizsgálatokat végeztek, melyek tisztázták a szilikont ezen gyanúk alól. Idõközben a szilikon lett az orvostudomány egyik legalaposabban kutatott anyaga. Biztonságosnak bizonyult. A legfontosabb tanulmányok ennek az oldalnak az alján megtalálhatók.

Milyen formájú vádli implantátumok állnak rendelkezésre?

Alapvetõen két alapforma terjedt el, a képeken is ezek láthatók:

• Anatómiai vádli implantátumok: Ezek az egyik végükön vastagabbak, a vádli felsõ harmadát emelik ki. Ezeket általában férfiaknál alkalmazzák a felsõ vádli izomzat kiemelésére. Azok a páciensek, akik gyermekkorukban átestek a dongaláb mûtéti korrekcióján és vádli hypotrophiájában (sorvadásában) szenvednek elõnyben részesítik ezt a formát.
• Orsó alakú vádliimplantátumok: Karcsúbbak, mint az anatómiai vádliimplantátumok, és elsõsorban a nõi vádlik alakításában van szerepük. Ezekkel az implantátumokkal, a leletek és az implantátumméret alapján, a vádli középsõ és alsó szakasza is korrigálható.

Szilárd, egyénre szabható vádli implantátumok.

A fent ismertetett, szilikonnal töltött vádli implantátumokon kívül léteznek még szilárd implantátumok is, amik szilárd szilikonból készülnek. Ezek az implantátumok egyedileg alakíthatók, ami különösen sérülés vagy mûtét következtében deformálódott vádli esetében jelenthet elõnyt. Az implantátumgyártó ilyenkor a vádliimplantátumot egy gipszlenyomat alapján készíti el, ennek következtében elég pontosan fel tudják mérni, milyen alakú implantátumra van szükség.

Melyek a szilárd, ill. a szilikon géles implantátumok elõnyei és hátrányai?

A standard implantátumok elõnye:

• olcsóbbak
• könnyebb elõállítani
• Mivel puha, alig lehet kitapintani.
• nem kell gipszlenyomatot készíteni

A szilárd implantátum elõnye:

• személyre szabottan készül
• Mûtét közben szükség szerint tovább alakítható.

A standard implantátumok hátránya:

• csak elõre gyártott formákban érhetõ el
• mûtét közbeni alakításra nincs mód

A szilárd implantátum hátránya:

• nagyon erõs és ezért gyakran kitapintható
• jelentõsen drágább
• bonyolultabb az elõállítása
• gipszlenyomatot kell készíteni

Mik a vádli expanderek?

A vádlitágítók is vádliimplantátumok, azonban csak igen ritkán kerülnek alkalmazásra. A tágítók tulajdonképpen szilikonhéjak, amiket egy szelep segítségével fel lehet tölteni. A tágító a vádliban oda kerül behelyezésre, ahol a feltöltést tervezik. A szelepet, ami egy szilikoncsõ révén kapcsolódik a tágítóval, a bõr alatt, jól tapintható módon helyezik el. Ezt követõen hétrõl hétre mód van feltölteni a tágítót fiziológiás sóoldattal, ennek következtében a kamra fokozatosan töltõdik fel és a vádliimplantátum megduzzad.

A tágítás következtében kitágul a szövet és létrejön egy üreg, ami a végleges vádliimplantátum helyéül fog szolgálni. A szövettágítást, annak érdekében hogy tartós legyen az eredmény, kb. 6 hét alatt kell elvégezni. A feltöltési térfogat és sebesség a szövetnek, a kívánt tágítás mértékének és a beteg fájdalomtûrésének függvénye.

Mikor javasolt a tágítás alkalmazása?

Minden olyan esetben, amikor extrém a vádli formája, pl. sebesülések, égési hegek vagy gyermekkortól fennálló vádli hypotrophia esetén. Ezekben az esetekben nincs elegendõ mennyiségû szövet, így még egy közepes méretû implantátum behelyezése is okozhat nehézséget mûtét közben a helyszûke miatt.

Szilikon vádli implantátumokkal kapcsolatos tanulmányok.

Szilikon implantátumokkal kapcsolatos legátfogóbb vizsgálatokat a mellimplantátumok terén végezték. A következõkben azok a tanulmányok szerepelnek, amelyek a vádliimplantátumokra is érvényesek, hiszen azok is szilikonból készülnek.

• Juni 1999; National Academy Institute of Medicine; végkövetkeztetés: Azokban a nõkben, akiknél szilikon mellimplantátum került beültetésre, nem figyeltek meg gyakrabban kötõszöveti betegségeket, rákot, neurológiai betegségeket, illetve más szisztémás panaszokat, mint az implantátumot nem viselõ nõkben.
• 1998; Sturrock R.D., FRCP, Independent Review Group (IRG); végkövetkeztetés: Nincs összefüggés a szilikonimplantátumok és a kötõszöveti betegségek között …
• 1998; European Committee on Quality Assurance and Medical Devices in Plastic Surgery; végkövetkeztetés: Az autoimmun- vagy kötõszöveti betegségek és a mellimplantátumok között nincs összefüggés. Továbbá rámutatnak, hogy az aktuális kutatások elvetik a rosszindulatú szövetburjánzás és szilikonos mellimplantátumok közötti összefüggést.